Elmagyarázta, hogyan tükröződik az univerzum a fekete lyukak közelében

A fekete lyukak közelében lévő tér konfigurációja olyan bonyolult lehet, hogy a fénysugarak meghajlanak

e hatalmas objektumok körül többször is.Albert Sneppennek, a Niels Bohr Intézet hallgatójának köszönhetően most először írták le matematikailag a gravitációs lencsehatás hátterében álló jelenséget.

Az „ikrek” megjelenését gravitációsan írta lelencsés tárgyak modern matematikai apparátussal. A tanuló megpróbálta megérteni a fekete lyukak körüli tér sajátosságait, ahol a térszövet olyan erős görbülete lép fel, hogy a fénysugarak eltérnek irányuktól.

Mint ismeretes, az eseményhorizont régiójában a feketelyukak, a fotonok pályája annyira megváltozhat, hogy többször repülnek a szupermasszív tárgy körül. Ennek eredményeként, ha egy fekete lyukat figyel meg valamilyen távoli tárgy hátterében, annak több torz változatát láthatja.

A háttér-galaxis fénye körbefuta fekete lyuk egyre többször, annál közelebb kerül a lyukhoz, ezért ugyanazt a galaxist több irányban is látjuk (Peter Laursen jóvoltából).

A gravitáció matematikai leírásaAz Albert Sneppen által bevezetett Lensing pontosan elmagyarázza, hogyan jönnek létre a lencsézett objektumok ilyen „kettői”. Kiderítette, hogy a gravitáció törvényei és a fekete lyukak létezésének elvei hogyan határozzák meg a lencsehatás jellemzőit. Érdemes megjegyezni, hogy a tudós emellett nem közönséges, hanem forgó fekete lyukak által generált lencséket írt le.

Valamikor végtelen képek záródnakegy fekete lyukhoz nemcsak a fekete lyuk tér-idő fizikája, hanem a mögöttük lévő objektumok – végtelen visszaverődésekben ismétlődő – tanulmányozásának eszközévé válhat.

Olvass tovább

Ködök, üstökösök és csillagfaiskolák: az év legjobb asztrofotográfiáját mutatják be

A Föld pályájának változásai hozzájárultak a bonyolult élet kialakulásához a bolygón

Kém műholdak adatai segítettek kideríteni az ázsiai gleccserek olvadásának okát