A gázbuborékok metán-hidrát lerakódásokat hoznak létre, megváltoztatva az éghajlatot

A gázhidrátok egy jégszerű anyag, amelyben gázmolekulák, általában metán, egyesülnek

fagyott vízmolekulákkal egyetlen szerkezetbenagy nyomás alatt. Ezek a képződmények a természetben elterjedtek, és a szerves szén jelentős részét teszik ki. Valószínűleg a jövőben az emberek megtanulnak energiát kinyerni belőlük – de a tudósok egyelőre nem értik teljesen, hogyan alakulnak ki és fejlődnek.

Egy új tanulmányban a fizikusok számítógépet hoztak létrea hidrátlerakódásokon áthaladó gázbuborékok modellje. Ez egy általános jelenség, amely azonban nem illeszkedik a meglévő fizikai elméletekbe.

A modell lehetővé tette annak magyarázatát, hogy a gáz hidratálódikhatalmas természetes rezervoárokat alkotnak - mint például a Mexikói-öböl alatt. Ebben a tartályban a metán, a gáznemű legerősebb üvegházhatást okozó gáz szabadon behatol a bélben lévő hidrátokon keresztül, belép a felszínre, majd a Föld légkörébe.

A kutatók azt feltételezték, hogy hidratálegyfajta természetes gátként keletkeznek a gáz és a víz között, amely lehetővé teszi, hogy a gáz lassan beszivárogjon a vízbe. A modellezés kimutatta, hogy a felszín alatt átáramló metán nagy hidráttározókban halmozódhat fel, ami eddig nem vett jelentős hatást gyakorolhat a klímaváltozásra – és a jövőben új energiaforrások célpontja is lehet.

Hisszük, hogy ez a modell fontos eszközévé válik a nagy, nagymértékben koncentrált hidratált képződmények evolúciójának jövőbeni kutatásában.

Dylan Meyer, a tanulmány vezető szerzője

Korábbi tudósokszámítaniaz antropogén metánkibocsátás 40% -kal volt magasabb, mint azt korábban gondoltuk.