"James Webb" szerves molekulákat mutatott a fekete lyukak közelében

Az Oxfordi Egyetem kutatói az űrteleszkóp első megfigyeléseinek adatait használták fel

"James Webb", hogy tanulmányozza, hogyana galaxisok középpontjában található szupermasszív fekete lyukak közelében található legnagyobb mennyiségben előforduló szerves molekulák tulajdonságai. A vizsgálati eredmények megcáfolták a korábbi modelleket.

A tudósok munkájukhoz használtáka Webb Telescope Mid-Infrared Instrument (MIRI) által gyűjtött spektroszkópiai adatok három aktív galaktikus magról. Ez a készülék 5 mikron és 28 mikron közötti hullámhossz-tartományban méri a fényt. A kutatók ezután összehasonlították a megfigyeléseket a policiklusos aromás szénhidrogénekre vonatkozó elméleti előrejelzésekkel.

A James Telescope által nyert spektrális adatokWebb" három galaxis aktív magjaira. A függőleges szürke vonalak a leggyakoribb PAH-ok spektrális emissziójának felelnek meg. Kép: I. García-Bernete et al., Astronomy & Asztrofizika

A munka eredménye megcáfolta a jóslatokatkorábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a molekuláknak össze kell esnie egy aktív galaxis közepén lévő fekete lyuk közelében. Ehelyett az elemzés azt mutatta, hogy a molekulák még ott is túlélnek, ahol a nagyon energikus fotonoknak szét kellene tépniük őket. A tudósok úgy vélik, hogy a szerves anyagokat nagy mennyiségű molekuláris gáz takarítja meg a nukleáris régióban.

Azonban szupermasszív fekete lyukak a szívbenA galaxisok jelentős hatást gyakoroltak a molekulák tulajdonságaira. Különösen a nagyobb és semlegesebb molekulák aránya nőtt, ami a törékenyebb kis és töltött PAH-molekulák lehetséges pusztulását jelzi.

A James Telescope által nyert spektrális adatokWebb" három galaxis aktív magjaira. A függőleges szürke vonalak a leggyakoribb PAH-ok spektrális emissziójának felelnek meg. Kép: I. García-Bernete et al., Astronomy & Asztrofizika

Apró pormolekulák, az úgynevezettA policiklusos aromás szénhidrogének a világegyetem legnagyobb mennyiségben előforduló szerves molekulái közé tartoznak, és fontos csillagászati ​​eszköz. Például azokat a prebiotikus vegyületek fő építőköveinek tekintik, amelyekről úgy gondolják, hogy kulcsszerepet játszottak az élet keletkezésében.

A PAH molekulák rendkívül fényes sávokat hoznak létreinfravörös sugárzást, amikor csillagok világítják meg, így a csillagászok nemcsak a csillagkeletkezési tevékenységet követhetik nyomon, hanem a helyi fizikai körülmények érzékeny barométereiként is használhatják őket. A galaxis központjai közelében található szerves molekulák összetételének megértése segít a tudósoknak finomítani a csillagkeletkezési modelleket ebben a régióban.

Olvass tovább:

Több mint 35 millió éve borostyánban "rejtett" szárnyas rovarok ismeretlen faja

Az Északi Áramlatból származó gázszivárgást az űrből mutatták ki

Nézze meg, hogyan közeledett a Jupiter és a Hold az éjszakai égbolton