Исследователи из Университета Торонто и Университета Монреаля в Канаде реконструировали сосуд длиной в
Szív modell. Fotó: Sargol Okhovatian
„Modellünkkel meg tudjuk mérni,mennyi folyadékot nyomnak ki minden alkalommal, amikor a kamra összehúzódik, és meghatározza ennek a folyadéknak a nyomását is ”- mondja Sargol Ohovatyan, a Torontói Egyetem orvosbiológiai mérnöke.
Ezt a szívszerű szervet laboratóriumban termesztették szintetikus és biológiai anyagok keverékével.
Клетки взяли из сердечно-сосудистых тканей молодых крыс, а затем вырастили их на слое каркаса. Последний напечатали из полимера и сделали в нем специальные канавки, которые направляют рост ткани.
Megfordítani egy háromrétegű szívkészleteta sejteket szív pulzáló hatásává alakították, a csapat egy kúp alakú rudat használt, amelyből keretet készítettek a szövetek nyírására. Csak egy sor kis elektromos kisülés kellett ahhoz, hogy ezt a szívizomsejtekből álló apró csövet megverje.
„Korábban a kamrák szinte minden modellje az voltegyetlen sejtrétegből készült. De egy igazi szívnek sok rétege van, és az egyes rétegekben lévő sejtek különböző szögben helyezkednek el. Amikor a szív dobog, ezek a rétegek nemcsak összezsugorodnak, hanem csavarodnak is. Mintha egy törülközőt csavarnának, hogy vizet préseljenek ki belőle. Tehát a szív több vért pumpál. A modellünk egyszerre három sejtrétegből készül” – áll a csapat közleményében.
Olvass tovább:
A legrégebbi Voyager 1 küldetésnek van egy furcsa hibája, amelyet nem lehet kijavítani
A James Webb teleszkóp készítette az első képet a Jupiterről: egyszerre 9 mozgó célpont van rajta
A tudósok "Pandora szelencéjét" találták a Föld belsejében: az onnan származó energia táplálja az életet a bolygón