A tudósok habgolyót használtak a robbanásból származó lökéshullámok hatásának szimulálására
A molekuláris felhők halmazokgáz és por az űrben. Az asztrofizikusok megjegyzik, hogy normál körülmények között az ilyen felhők egyensúlyi állapotban maradnak. Külső tényezők, például szupernóva-robbanás hatására azonban megbomlik a béke. A lökéshullám poron és gázon keresztül történő terjedése sűrű anyagú régiókat képez. Bizonyos körülmények között a sűrített gáz összeomlik, ami beindítja a csillagkeletkezés folyamatát.
„Az interakció kezdetét nézzük” – mondja Bruno Albertazzi, a tanulmány társszerzője. "Ez lehetővé teszi számunkra annak megértését, hogy nő-e a hab átlagos sűrűsége, és hogy könnyebbé válik-e a csillagképződés."
A gázfelhő fejlődésének illusztrációja. Forrás: Albertazzi et al., Matter and Radiation at Extremes
A tudósok azt találták, hogy egy robbanás hatásáraa hab egy részét összenyomtuk, egy részét ki is nyújtottuk. Kiértékelték az anyag átlagos sűrűségének változását. A jövőbeni munkájuk során az asztrofizikusok azt tervezik, hogy megvizsgálják a sugárzás, a mágneses tér és a turbulencia hatását a csillagkeletkezésre.
A kutatók szerint kiváltó mechanizmusokA csillagképződmények több okból is érdekesek. Segítenek megérteni a galaxis változásának és evolúciójának sebességét, elmagyarázzák a legnagyobb tömegű csillagok kialakulását és naprendszerünk fejlődésének történetét.
A mű szerzői szerint azonban csillagászatia megfigyelések nem rendelkeznek kellően nagy térbeli felbontással e folyamatok megfigyeléséhez, és a numerikus szimulációk nem képesek megbirkózni a felhők és a szupernóva-maradványok közötti kölcsönhatás bonyolultságával.
"A mi molekuláris felhőnk, amelybenA napot nagy valószínűséggel szupernóva-maradványok hozták létre, mondta Albertazzi szerző. "Ez a kísérlet új és ígéretes utat nyit a laboratóriumi asztrofizika számára a kulcsfontosságú folyamatok megértéséhez."
Olvass tovább:
Az MIT olyan álló hőmotort hoz létre, amely felülmúlja a turbinákat
Tíz év munka után a tudósok megkérdőjelezték a fizika standard modelljét
Az egyik legnagyobb jégpolc a vízfolyások miatt összeomlott