A létrehozott rendszer a meglévő GPS műholdak adatai alapján elemzi az ionoszférában bekövetkezett változásokat.
A kutatók megállapították, hogy az akusztikus hullám,A kezdeti vízemelkedés okozta 300 km-es magasság elérése körülbelül hét percig tartott az ionoszférában, és az ebből eredő elektronsűrűség-csökkenést műholdjelek segítségével 10-15 perc alatt lehetett észlelni.
„A meglévő szökőár-riasztó rendszerek nemolyan hatékonyak, amennyire kellene, mert gyakran nem tudják pontosan megjósolni a hullámmagasságot” – mondja Serge Guillas professzor, a tanulmány vezető szerzője. "A statisztikusok és űrkutatók együttműködésével készült tanulmányunk egy új szökőár-észlelési módszert mutat be, amely olcsó, mivel a meglévő GPS-hálózatokra támaszkodik, és világszerte alkalmazható, kiegészítve más szökőár-észlelési módszereket és javítva azok pontosságát."
Egy nemzetközi tudóscsoport elemezteGPS-adatok a pusztító 2011-es Tohoku-Oki földrengésről és az azt követő cunamiról az ő módszerükkel. Az eredmények azt mutatták, hogy a földrengést követő 15 percen belül szökőárriadót lehetett volna kiadni, vagyis legalább 10 perccel azelőtt, hogy az első hullám elérte volna Japán keleti partját.
„Az ionoszférában bekövetkezett változások elemzésének segítségével nem lehetcsak megjósolni a cunamit, de következtetni a hullám méretére és alakjára. A tanulmány következő lépése ennek további feltárása lesz, hogy kiderüljön, lehet-e ezzel a módszerrel pontosabban megjósolni a cunami méretét és léptékét. A múltban a japán kormánynál dolgozó tapasztalataim és a szökőár által okozott károk megfigyelése alapján úgy gondolom, hogy ha ez a tanulmány megvalósul, az kétségtelenül hozzájárul az életek megmentéséhez” – reméli a vezető szerző és PhD Ryuichi Kanai.
Sok ma létező rendszer képes errefigyelmeztetnek a földrengések okozta szökőárakra. A kutatók szerint az új módszerrel megjósolhatóak a közelgő cunamik, amelyek forrásai a földcsuszamlások és a vulkánkitörések.
Bár egyes cunamik kevesebben érik el a partotA kutatók megjegyezték, hogy a kifejlesztett rendszer egy második vagy harmadik hullám előrejelzésére is használható, segítve annak meghatározását, hogy az első hullám után törölni kell-e vagy fenn kell-e tartani a szökőárriasztást.
Az ionoszféra a légkör felső része, ionokkal és szabad elektronokkal telített. 48-965 km-re terül el a Föld felszíne felett.
Olvass tovább
Évszázadok óta vadásznak rá: mit tudunk a Nap melletti Vulkán bolygóról
A csillagászok egy bolygót találtak a Föld közelében: nagyon furcsa pályája van
Az elemi részecskefizikában fellelhető megmagyarázhatatlan kettősség: mihez fog vezetni