Az új munka eredményei választ adnak a tudományos közösséget 50 éve foglalkoztató kérdésre – hogyan és miért
Dr. Katharina Hohmut, tudományos munkatársA Leicesteri Egyetem Nemzetközi Óceántudományi Programja (IODP) és a tanulmány társszerzője szerint a légköri CO2-viszonyok, valamint a helyes földrajzi adatok kritikusak az éghajlatváltozás sikeres modellezéséhez.
Utolsó szárazföldi összeköttetésAz Antarktisz Ausztráliával és Dél-Amerikával körülbelül 34 millió évvel ezelőtt ért véget. Ez a tektonikus esemény nemcsak elszigetelte a sarki kontinenst más szárazföldi tömegektől, hanem az óceáni áramlatok komoly átszervezéséhez is vezetett a Déli-óceánon.
A cirkumpoláris áram elkezdődött, de nemlehetővé tette a meleg felszíni vizek kiáramlását az Antarktisz partjaira. Ezzel egy időben az Antarktiszon jégtáblák kezdtek kialakulni, és a Föld az egyik legalapvetőbb éghajlatváltozást élte át.
A tudósok korábban azon töprengtek, mennyire fontostektonikus események voltak, a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének csökkenéséhez képest. Az új munka megerősíti, hogy az üvegházhatású gázok és a felszínforma-változások sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint azt korábban gondolták.
A kutatók rendkívül pontos modellt készítettek az eseményekrőlAbban az időben, és megállapította, hogy a déli óceáni tengeri útvonalak enyhe mélyülése is az antarktiszi felszíni vizek éles lehűléséhez vezetett. A légkör szén-dioxid (CO2) koncentrációjának csökkenésével együtt ez a tektonikus esemény meghatározó szerepet játszott és elindította a jegesedési folyamatot.
A munka eredményei alapján a szerzők megállapították, hogy a tektonikai változások mennyire fontosak a múltbeli események modellezéséhez.
Olvass tovább
Az aranybányász talált egy meteoritot, ami 4,6 milliárd éves. A lelet értékesebbnek bizonyult az aranynál
A 3,2 milliárd pixeles felbontású kamera megmutatja, mi történt az univerzum múltjában
Az első skyrmion 3D-ben jelent meg