A tudósoknak a múlt század közepe óta sikerült neutrínókat befogniuk, de a közelmúltban sikerült ezt megtenniük a Bolsojnál
Mi az ismert
Egy ideig a tudósok úgy vélték, hogy a neutrínóksötét anyag voltak. Ennek oka az volt, hogy a szubatomi részecskék gyakorlatilag nem lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, bár mennyiségüket tekintve csak a fotonok mögött állnak.
2022-ben a kutatók számos vizsgálatot végeztekkísérletek, amelyek során először sikerült elkapniuk egy kísérteties részecskét a Nagy Hadronütköztetőnél. Erre a célra a FASERnu detektort használták (az alábbi képen). Figyelemre méltó, hogy a műszert olyan maradék alkatrészekből állították össze, amelyek a korábbi kísérletekben nem voltak hasznosak.
</ img>
A tudósoknak sikerült kimutatniuk a neutrínókatkivételesen alacsony energiájú. Ugyanakkor nagy energiájú részecskék hullanak az űrből a Földre. Most pedig egy svájci ütközőnél sikerült nagy energiájú neutrínókat fogniuk. Várhatóan így a kutatók többet megtudhatnak az asztrofizikai folyamatok természetéről.
</ img>
A felfedezés statisztikai jelentősége eléri a 16-otszigma, míg a szükséges szint 5 szigma. Egyszerűen fogalmazva, annak a hibának a valószínűsége, hogy nagy energiájú neutrínókat észleltek a Nagy Hadronütköztetőben, megközelíti a nullát.
Korábban a tudósok észlelték a kísértetieseketrészecskéket speciális detektorok segítségével a Föld felszíne alatt. Érzékelik a neutrínók más részecskékkel való érintkezésekor keletkező gyenge fényvillanásokat.
</ img>
Nagy Hadronütköztető, ami nemrég voltfrissítve, most már képes reprodukálni az egyes elemi részecskéket. Ezek közé tartozik a Higgs-bozon, amelyhez a töltött részecskegyorsítót építették.