Ez a felfedezés hatással lehet a rákkutatásra, a neurológiai rendellenességek kezelésére és sok másra
A kutatók ezt nanoméretben, mikroszkóppal figyelték meg. Szerintük az emberi immunsejt üldözi, majd felfalja a baktériumot.
Az új munka szerzői részletesebben tanulmányozták, hogyan használják a sejtek a „csápokat”, más néven filopódiákat. Segítik a sejtek mozgását az emberi testben.
A ketrecnek nincs szeme vagy szaglása, deA felület ultravékony filopódiumokkal rendelkezik, amelyek egy polip kusza csápjaira emlékeztetnek. Segítik a sejtet a baktérium felé mozdulni, és egyúttal érzékszervi csápokként is működnek, amelyek a baktériumot zsákmányként azonosítják.
Paul Martin Bendix, a Niels Bohr Intézet Kísérleti Biofizikai Laboratóriumának vezetője
A felfedezés nem az a filopodiaérzékelőként működnek – ez már jól ismert. Az új munka szerzői megállapították, hogy a filopodiák képesek mechanikusan forogni és viselkedni: ez segíti a sejt mozgását. Például amikor egy rákos sejt új szövetet támad meg.
Munkánk a rákkutatók segítségére lesz.A rákos sejtekről ismert, hogy erősen invazívak. Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy nagyon függenek filopódiáik hatékonyságától. Ha megtaláljuk a módját a rákos sejtek filopódiájának elnyomására, akkor a rák növekedése megállítható.
Paul Martin Bendix, a Niels Bohr Intézet Kísérleti Biofizikai Laboratóriumának vezetője
A kutatók által felfedezett mechanizmus benne vanminden élő sejt. Ezért fontos az embrionális őssejtekben és agysejtekben a filopodiák munkájának tanulmányozása is, amelyek a fejlődés során nagymértékben függenek a filopodiáktól.
Olvass tovább
Az „ötödik elem” létezik: egy új kísérlet megerősíti, hogy az információ lényeges
Hátborzongató hangok és titokzatos lények: a legfurcsább leletek a Mariana-árokban
Nézd meg a legjobb képet a Napról: 83 millió pixelből áll