Az EU fel akarja gyorsítani a napenergia nagyarányú elterjedését. Az Európai Bizottság terve szerint 2030-ra
E terv részeként az EU több intézkedést is hozotta hőszivattyúk bevezetésének ütemének megkétszerezésétől a megújuló energiaforrások számára kiemelt zónák létrehozásáig. Az Európai Bizottság ezen intézkedések között terjesztette elő a „napelemes tetők” kezdeményezést is, amely 2029-től kötelezővé teszi a napelemek felszerelését új középületekre és kereskedelmi épületekre, valamint új lakóépületekre.
A REPowerEU terv részeként az EU be kívánja vezetni2025-ig több mint 320 GW, 2030-ra pedig csaknem 600 GW napelemet fog üzemelni. 2020-ban a napenergia az EU teljes villamosenergia-termelésének mintegy 5%-át tette ki. A 2030-ra kitűzött cél eléréséhez az EU-nak évente átlagosan 45 GW-ot kell telepítenie.
E cél elérése érdekében az EU nagyot tesza „napelemes tető kezdeményezéshez”. Egyes becslések szerint a tetőtéri napelemek az EU villamosenergia-fogyasztásának csaknem 25%-át biztosítanák. Az EU szerint ezek a berendezések gyorsan telepíthetők, és továbbra is megvédik a fogyasztókat a magas áramáraktól.
Ennek érdekében az EU létrehozza a rendszerek támogatási keretétháztetőkön, beleértve az energiatárolókkal és hőszivattyúkkal kombinálva is, előre látható, 10 évet meg nem haladó megtérülési idők alapján. A terv megvalósításának első évét követően várhatóan 19 TWh, 2025-re pedig 58 TWh villamos energia termelődik.
Az Európai Bizottság is szeretné növelni a jelenlegitcél az energiafogyasztás 2030-ra történő csökkentése az energiahatékonyság révén 9%-ról 13%-ra. Emellett sürgeti a kormányokat, hogy hajtsanak végre olyan politikákat az energiahatékonyság növelésére, mint például az energiahatékony fűtési rendszerekre és az épületek hőszigetelésére kivetett adók csökkentése.
Olvass tovább
A Voyager 1 furcsa adatokat küld. A NASA nem érti, mi történik
Az „ötödik erő” láthatatlan „falakat” hoz létre az univerzumban. A legfontosabb a fizikusok új elméletével kapcsolatban
Mennyire „kommunikál” a sötét anyag azzal, amelyikből készültünk. Főbb pontok az új tanulmányról