A Bar-Ilan Egyetem tudósai rájöttek, hogy az állatoknak és az embereknek miért van szükségük alvásra a pihenéshez, és hogyan
A Bar-Ilan Egyetem tudóscsoportja(Izrael) zebradániában tanulmányozhatta az alvás mechanizmusát, és ez az adat részben egereken is beigazolódott. A tanulmány eredményeit a Molecular Cell folyóiratban tették közzé.
Ébrenlét során az emberi szervezetbenfáradtság halmozódik fel. Egy egészséges alvás után szintje csökken. De általában miért tudnak az emberek ennyire elfáradni? Valójában az ébrenlét során a DNS-károsodások felhalmozódnak az idegsejtekben, és képesek elérni az egészségre veszélyes szintet. Az alvás hozzájárul a hatékony DNS-javításhoz.
A halakkal végzett kísérletek soránA kutatók rájöttek, hogy a DNS-károsodás kiváltja-e a fáradtság felhalmozódását és az azt követő alvást. Kiderült, hogy bizonyos szintű DNS-károsodás felhalmozódása után a halaknak aludni vágytak, és végül elaludtak. Alvás közben ezen elváltozások mennyisége csökkent.
Ezt követően a tudósok meghatározták, hány óra kell egy zebrahalnak a teljes pihenéshez. Kiderült, hogy hat óra elég neki.
Emellett a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy inaz agyban az elsők között a PARP1 fehérje jelzi az alvás szükségességét. Sőt, ha elnyomja ennek a fehérjének az aktivitását, akkor a fáradtságot nem ismeri fel: ebben az esetben a halak nem értették, hogy fáradtak, és alvásra van szükségük a sérült DNS helyreállításához.
A PARP1 szerepét az alvás szabályozásában egereken végzett kísérletek is megerősítették. A fehérje aktivitásának csökkenésével csökkentették az alvás időtartamát és minőségét.
Forrás: Phys.org